már ki van téve. pénteken láttam. nem mentem oda. nem tenném. holnap. holnap igen. ma nem. pénteken sem. szerdán siklós. hogy jól sikerültek-e a mázpróbák? ha fehéret akartam, akkor nem. zöld penészeset? akkor igen. megőröltem? nem. akartam? nem. kérném, hogy segítsen? kérném. kérhetném? soha. soha többé.
lesz még, meg lesz máshogy is. a zászló ottvan és fekete. majd idővel lekerül. a hely nem lesz üres és segít is majd valaki. de többé nem mondja majd senki, tedd ide, nem oda.

nem hiszem el, és akkor nincs. nem is nézem meg és akkor még inkább nincs. nem történt meg és minden olyan mint volt, csak én most már nem ott vagyok, hanem itt. azt hallottam ne oda mennyek, hanem ide. és most itt vagyok, ahol éppen most nincs, de ha mégis oda mentem volna, akkor ott rájönnék, hogy bizony van. csak most nem látom, hisz itt vagyok. minden út vezet valahová, és én most azon vagyok, ami eggyel kevesebb, és talán az hogy én itt vagy ott vagyok az én célomnak nem a része. talán csak szigetet kerülök ki jobbról vagy balról… és attól, hogy én jobbra mentem, baloldalt még ott van ami itt nincs. és végül kiderül, hogy az is van, hiába hittünk mit itt, hogy nincs. talán csak a sziget olyan hosszú, hogy sosem látjuk újra azt, ami itt nincs. hiszem, hogy attól még van. kiértikinem. bár ne mondaná többé senki, hogy ide gyere, nem oda.

“Én minden részét láttam, mert elit középiskolába jártam! Sőtt a többi gyárat is, mindet!”

csak azt sajnálom, hogy én nem járhattam oda, és inkább hasznosan töltöttem az időmet…

megoszlanak a vélemények. a lényeg, hogy gyártják a bögréket… van ez így. az meg, hogy a tanárnő az utolsó percig avonat végénél vár, hogy 25ből 6 ember jön végül, hogy az indok, hogy nincs rá pénzem, pedig egy hónapja legalább tudtuk… timi mondta jól. és igen. én is ezt hittem, mikor ide jöttem… hogy itt majd munka lesz, meg öröm, meg ha majd megyünk, akkor mindenki izgul majd milyen jó lesz… meglep…. pedig nem kéne.

… hogy gondot viselvén rólam…, a bkv betegségem idején másokat is otthon tart, nehogy magam érezzem hibásnak, felelőtlennek. meg se fáztam igazán.

és még azok is panaszkodnak, akik amúgy - ugyan diákok - sajnálják a pénzt a bérletre, ahogy Anita mondta, mi az a 3500Ft azért, hogy egy hónapon át oda utazol, ahová csak akarsz Budapesten. És tényleg! Mi az??
És tessék, neveletlen arcok, kik ingyen lógtok a buszokon, ma legalább nem követtek el semmit a köz ellen:D
És tessék, ma legalább nem kell filozófiát írni (bár nem lenne nagy dolog)

És lám, talán valami jobb lehet majd ezután, mit kell panaszkodni a sok autó miatt.. előre ledogoztuk ezt az autómentes világnappal.. mi a földnek egy kis Budapestnyi szmog…

…nem olyan biztos az, hogy ezt érdemeltem… talán túlértékeltek.. bár a lényeg elhangzott, “ha a műegyetemen lennénk, mindenki 2 jeggyel rosszabbat kapna”… mondjuk akkor ugyanott tartanánk. de részemől helytállóbb volna az a jegy. azért örülök, hogy van még felém hajszálnyi bizalmuk.

akárhogy is lesz holnap, megérdemlem majd… de ha egyszer fájt! gyenge vagyok. hú, de komolyan fogom venni a következő feladatot!! hűű

gyurmázni mentem. keress az oviban.

stílusosan igen, nem vagyok ökó.

első lépés az öko gondolkodásom felé egy alacsonykölcségvetésű kép kis méret kevés infő.. tökjó, mert kettős, mert mért pazarlom a drága fehér pixeleket… de minden kép benne meglévő, nem nekem kellett rajzolni, csak összerakni. nemtom. majd ha lesz idő, utánanézek mi az az öko. most okoskoc.